A gázberendezések fajtái
(“A” típusú) Nyitott égésterű, és égéstermék elvezetéssel sem rendelkező gázfogyasztó készülék mint “pl. konyhai gáztűzhely, mosogató fölé szerelhető vízmelegítő, a tároló rendszerű vízmelegítők egyes típusai”, javasolt szénmonoxid riasztó felszerelése.
(“B” típusú) Égéstermék-elvezetéssel rendelkező, de a helyiség légterétől nem független levegő ellátású, kéménybe kötött készülékek mint “pl. kéménybe kötött konvektorok, falra szerelt “cirkó” és kombi “cirkó”, vízmelegítő, padlón álló kazánok, blokkégővel ellátott kazánok”, javasolt szénmonoxid riasztó felszerelése.
(“C” típusú) A helyiség légterétől légellátás és égéstermék elvezetés szempontjából hermetikusan elzárt készülékek mint “pl. az átfolyós vízmelegítők egyes típusai, ablak alá szerelhető konvektorok, “turbós” (ventilátoros) kazánok, kondenzációs üzemű kazánok”. Nincsen feltétlen szükség szénmonoxid riasztóra mivel a ventilátorral beszívott égéshez szükséges levegőt a hermetikusan zárt gáz berendezés nem a helységből kapja szívja be.
Légellátás
Az “A” és “B” típusú gázkészülékek működésük során a szükséges levegőmennyiséget a készülék elhelyezésére szolgáló helyiségből nyerik. Egy köbméter földgáz elégetéséhez elméleti esetben kb. 9,5 m3 égési levegőt kell biztosítani. A valóságban a légfelesleg-tényező miatt az elméletileg szükségesnél több levegőt igényel az égő. Ennek nagysága egy átlagos gázkészülék esetében kb. 1,5 tehát a valóságban cca. 15 (m3 levegő)/(m3 eltüzelt gáz) mennyiségű égési levegőt kell az égéshez biztosítani. Kéménybe kötött, nyílt égésterű készülékeknél az égéstermék hígítása érdekében az áramlásbiztosítóban a gázkészülékből kilépő égéstermékbe további levegő keveredik. Ennek mennyisége – az áramlásbiztosító megfelelő működése érdekében – legalább az égéstermék 30%-a. Így a kéménybe kötött készülékeknél mintegy 18 – 20 (m3 szellőző- levegő)/(m3 eltüzelt gáz) friss levegőre van szükség. Egy átlagos nagyságúnak tekinthető 24 kW-os gázkészülékben elégetett gáz térfogatárama cca. 2,6 m3/h Eszerint a működéshez szükséges szellőzőlevegő térfogatáram 50 – 60 m3/h.
A fokozott légzárás
A régi nyílászárók légrésein a kályha, kandalló vagy később a gázkészülék égéséhez szükséges levegő akadálytalanul áramolhatott be a lakótérbe. Az energiaveszteségek minimalizálása és a fűtési költség csökkentése miatt gyors ütemben terjednek a fokozott légzárású nyílászárók, illetve meglévő nyílászáróknál az utólagos szigetelési technikák. A mai új építésű és a felújított épületekben is szinte kivétel nélkül hőszigetelt, fokozott légzárással rendelkező külső nyílászárókat építenek be. Alkalmazásuk számos nyilvánvaló előnye mellett azzal a hátrányos tulajdonsággal jár az hogy a fokozott légzárás alkalmazása az eredeti állapothoz képest töredékére csökkenti az azonos nyomáskülönbség hatására a nyílászárón bejutó levegőmennyiséget. A lakások túlnyomó többségében ma is még a korábban szabályosan engedélyezett és telepített nyílt égésterű gáztüzelő berendezés üzemel. A nyílászáró cseréhez nem szükséges kéményseprő, vagy gázszolgáltatói engedély, annak ellenére sem, hogy ezzel az átalakítással beavatkozunk a készülékek légellátásába, ezáltal az eredetileg engedélyezett állapot megváltozik. Ha az ablakcsere vagy felújítás során a készülékek légellátásra nincsenek figyelemmel, akkor a nyílt égésterű tüzelőberendezés égéslevegő-ellátása leromlik, rosszabb esetben megszűnik. Ezzel pedig akár tudtunk nélkül is életveszélyes állapotot idézünk elő.
Záró gondolat
Tehát a légellátás nagyon fontos (Nyílt égésterű gázkészülékek – gázberendezések esetén) és azon túl is, elsődleges szempont az egészségünk és életünk védelme. Amennyiben a nem fokozottan zárt nyílászáróinkat kicseréljük vagy kicseréltessük, fokozottan zárt nyílászáróra abban az esetben kérjük ki megfelelő szakképesítésű szakember véleményét.
